![](https://cinemaduchess.hu/wp-content/uploads/2024/01/rev-1-WON-FP-042rv4_High_Res_JPEG-1140x760.webp)
Egy édes álom – Wonka kritika
Paul King a családi filmek egyik mestere, hiszen a Paddingtonnál már megmutatta, hogy ez a műfaj nagyon is bejön neki. Kiskorában imádta olvasgatni Roald Dahl történetét Willy Wonkáról és a csokigyáráról, így most megfilmesítette azt. Míár több adaptáció is készült belőle, amiből a leghíresebb Tim Burton verziója (Johhny Depp-vel, mint Wonka), addig ez Willy fiatalkorát és felemelkedését mutatja be, ahol a híres csokigyáros még vidám és tele van álmokkal – bár az eredettörténete sok dologban eltér attól, amit Johhny Depp mesél még a 2005-ös feldolgozásban.
Wonka még ambiciózusan és nagy tervekkel érkezik, hogy a rengeteg utazás után végre letelepedjen. Álma, hogy megnyissa saját csokigyárát. Hiába kerül bajba – ami miatt egy mosodába zárják –, ő akkor sem adja fel tervét.
A film egy musical lett, de nem az a tömény, minden második percében énekelnek szintű. Ez szimplán csak hozzá ad a bájához. A dalok között van egy-két fülbemászó darab, de annyira nem tudott magával ragadni semelyik se, hogy azt mondjam rá, megállja a helyét önmagában, mint musical. Érdekesség, hogy mindent dalt a színészek énekeltek fel, így hallhatjuk Hugh Grantet és Timothée Chalametet is énekelni – már ha eredeti nyelven nézzük, bár ennél a filmnél a szinkron kimondottan teli találat volt.
Látvány ügyileg képes elvarázsolni minket egy teljesen másik világba. Olyan, mint egy falat édes és finom csokoládé. Tökéletes ünnepi film, nem csak a hangulata miatt, hanem mert képes leültetni a gyerekeket és a szülőket közösen a vászon elé (vagy későbbiekben a kanapéra). Számomra nagyon pozitív csalódás volt, hiszen az előzetes után nem vártam tőle sokat, mégis egy nagyszerű élménnyel távoztam. Bájos és kimondottan szórakoztató. Vicces, kikapcsol és élvezetes nézni.
![](https://cinemaduchess.hu/wp-content/uploads/2024/01/wonka2-e1702540409514-scaled-e1705237259741.jpg)
Az angol színészek legjava feltűnik a filmben. Olivia Colman zseniális, mint mindig. Rowan Atkinson egy másodperc alatt képes megnevettetni úgy, hogy még meg sem szólalt. Az a színész maga a komédia. Hugh Grant pedig kiváló választás volt Oompa Loompa-nak. Szóval igen, a filmből erősen árad az angolság.
Timothée Chalametot kedvelem, mint színészt, mégis féltem, hogy képes lesz-e megmutatni a bolondos oldalát, amit ez a szerep megkíván tőle, de annyira sikerült neki, hogy még egy Golden Globe jelölést is bezsebelt vele. A filmben mókás, táncol és énekel. Egy olyan énjét mutatja meg, amit eddig még soha. Nagyon illett rá a szerep, szóval nekem pozitív csalódás volt. Johnny Depphez pedig nem ér viszonyítani már csak azért sem, mert a két film különböző és teljesen máshogy jó.
címkép: rollingstone.com
![](https://cinemaduchess.hu/wp-content/uploads/2024/01/1933741690-75x75.webp)
![](https://cinemaduchess.hu/wp-content/uploads/2024/01/2024-01-08T043506Z_2092066472_HP1EK180CQDMA_RTRMADP_3_AWARDS-GOLDEN-GLOBES-75x75.jpg)