Nyerd meg az életed – kritika

A Squid Game más néven Nyerd meg az életed mára már a Netflix legnézettebb sorozata lett, és ezt a nagy hypeot még mindig nem teljesen értem. Ez lett a legfelkapotabb külföldi sorozat megelőzve ezzel a A nagy pénzrablást. Az első évad kilenc részes és sokak örömére már várható a második évad is, főleg miután a vége további kérdésekkel záródott.

A felkapottsága leginkább a kivitelezettsége és a története miatt lett. A Covid után mi lenne a legjobb ötlet, mint egy sorozatot készíteni csődbe ment emberekről, akik harcolnak a pénzért és az életükért. Szó szerint. Ezért a koncepciója hasonló, mint az Éhezők viadalának vagy a japán Alice Határországbannak, csak ezeknél ezerszer sterilebb és nyomasztóbb.

A történetet a munkanélküli, elvált és adósságokkal teli férfi Seong Gi-hun (Lee Jung-jae) szemszögéből ismerjük meg. A sorozat közben még találkozunk pár nagyon érdekes és emberi karakterrel, mint az öccsét védő Sae-byeokkal (Csong Hojon), az agydaganatos és ezért a legnagyobb élvezettel játszó játékossal Oh Ilnammal (Oh Yeong-su) vagy a régen fényes jövő előtt álló Cho Sang-Wooval (Park Hae-soo), akikben akár magunkra is ismerhetünk, így átérezni azt, hogy miért is teszik kockára és félre az életüket és emberségüket egy gyerekjátékokkal tűzdelt viadalban.
Amit kiemelnék az a díszlet egyértelműen. Valami elképesztően jól van kivitelezve, konkrétan az ember gyomra összeszorul tőle. Minden annyira rendezett és steril, ez a legjobb szó rá. A karakterek is jól ki vannak dolgozva és nagyon szerethetőek, vagy pont az ellentéte, mert van egy kettő színész, akitől iszonyat kínosan éreztem magam annyira borzalmas volt a színészi játékuk. A koreaiaknak nem megy igazán a természetes játszás, mintha egy 5 évest néznék, aki a fagyija után sír. Erre még rá tesz az amerikai szinkron is, ami szokásosan olyan, mint egy alá mondás, – bár erről nem ők tehetnek – de ha ezek mellett elmegyünk, egész jó sorozatot kapunk egy érdekes és izgalmas témával. Nyomasztó, de egyben leköti a figyelmünket. Én képes voltam egy újabb és újabb részt elindítani egymás után, pedig nem vagyok egy nagy binge-watcher. Ráadásul egy sorozat, ami végre emberi és társadalmi gondokkal foglalkozik, és ami képes rávilágítani a világ problémáira.

Összességében fordulatos és pörgős és minden benne ikonikus. A zene, a karakterek, a díszlet, a játékok. Minden meg van benne hogy felkapott legyen és hogy tele legyen a net a belőle készült mémekkel és Tiktok videókkal. Egy alap sorozattá nőtte ki magát, amit a rendező először filmnek akart 2008-ban, majd a sok visszautasítás miatt 10 év múlva az első koreai alkotás lett, amit hajlandó voltam megnézni és pozitívan csalódni.  

címkép: gamecentric.co