Top 10 legfelkavaróbb horror film-18+

Szerintem a horror az egyik legnehezebb és egyben a legkönnyebb műfaj. A legegyszerűbb módja az emberek megrémisztésére a jumpscarek használata, ami lássuk be nem egy kreatív módszer. Az amatőr rendezők mindig ezeket alkalmazzák, de ennél mesteribb módja is van. A legtöbb ilyen film pszichológiai horrornak van nevezve, mely beül az agyunkba és napokon keresztül képes felemészteni minket a téma vagy a film képsorai. Összeszedtem a top 10 ilyen horrort, ami egyszerűen a lelkünkre és az elménkre hat (mellesleg ezek a kedvenc horror filmjeim is), mert ennél zseniálisabb félelemkeltés nem létezik.

10. Ördögűző (1973):

Az Ördögűző egy olyan klasszikus, amit mai napig sokan a legdurvább horror filmnek tartanak. Nyilván a mostani ingerküszöbünkhöz képest, mai szemmel nézve már nem “annyira” kegyetlen és izgalmas mint a 70-es években, de azt kell hogy mondjam, még mindig a frászt hozza rám Regan (Linda Blair) a lány, akit megszáll az Ördög maga. A film akkori története különlegesnek számított, mivel addig nem csináltak ilyen témában filmet. Ha pedig valaki vallásos és hisz az ilyen dolgokban, biztos hogy éjjel nem sokat fog aludni utána.

9. A boszorkány (2015):

A film Robert Eggers rendező debütálása volt. Úgy gondolom az A24 által támogatott filmek mindig színvonalasok, horror filmjeik pedig kimondottan különlegesek. Ehhez a filmhez is adta a nevét a vállalat.
Főszereplő Anya Taylor-Joy, aki szerintem még mindig ebben a filmben alakított a legjobban az eddigi karrierje során.
A története azért különleges, mert mindenki – a nézők és a család is halálra rémül egy állítólagos boszorkánytól, aki az erdőben él. A filmben nem a boszorkány a gonosz, hanem a család elvakult vallásossága. Annyira meg vannak győződve a gonoszról, hogy észre sem veszik, hogy épp Azt ők teremtik meg. A film eszméletlenül felkavaró és elgondolkodtató egyben, és igazán megéri végig nézni 1 és fél órás lassú történet vezetést. A képi világa nyomasztó, nagyon jól rekonstruálja az 1600-as éveket. Ezen felül sok benne a motívum (kecske=sátán), aminek érdemes utána nézni miután végig néztük. Stephen King állítása szerint ez a film halálra rémítette őt…

8. Rekviem egy álomért (2000):

Darren Aronofsky pszichológiai drámáját, azért sorolom ide, mert sokan azt mondják, ez a film nem csak megviselte őket, hanem a legijesztőbb jelenetet is ebben a filmben látták (gondolok a végére) és napokig aludni sem tudtak tőle. Igen, ha megnézzük valaki a világ legfelkavaróbb filmjének tartja, de az biztos hogy a top listákban mindig helyet foglal ilyen téren.
4 drog fogyasztó életét mutatja be – lehet az a szer enyhe (fogyasztó tabletta) vagy erős (heroin) – mellesleg ők mind ismerik egymást: anya, fia, annak a barátja és barátnője. A film bemutatja miket képesek megtenni a drogért és hogy elérjék a céljaikat.
Jared Leto zseniális mint általában, ahogy Jennifer Conelly is, vagy a Feketék fehérenből ismert Marlon Wayans. Aki pedig Oscart érdemelt volna nem más, mint Ellen Burstyn. A zene sokak számára ismert lehet (én is így találtam meg a filmet), a kép sorok pedig sokáig kísérthetnek minket.

7. Ideglelés (1999):

Biztos sokan ismeritek azokat a tipikus kamerás horrorokat, ami olyan mintha egy kis kézi kamerával vette volna fel egy amatőr filmes vagy egy átlag ember (Paranormal activity). Ez a film volt a mérföldkő és talán az első ilyen alkotás, ami annyira különleges volt és kreatív, hogy egy új műfajt teremtett és mai napig emberek száz ezrei hiszik, hogy a film igazából is megtörtént. Ez leginkább a film franchisenak köszönhető, mivel a film elött egy évvel szórólapokat osztottak ki Blairben (ahol a film játszódik), hogy eltűnt 3 fiatal (az IMDbn mai napig eltűnt személyeknek vannak írva a színészek). A filmet egy hét alatt forgatták az erdőben, úgy hogy a rendező beküldte amatőr színészeit és folyamatosan ijesztgette őket. Minden ami a filmben van őszinte reakció, nem is használtak forgatókönyvet. Mikor bemutatták, azzal a szöveggel ment, hogy megtalálták a kamerát és tanulságképpen nézd meg. Levetítették mozikban, sőt még iskolákban is. A nagyon alacsony költségvetéssel forgatott filmből lett egy klasszikus, ami igazából történelmet írt.

6. Creep (2014):

A következő film is egy ilyen kézi kamerás horror. A történet szerint egy férfi megkér egy kamerást, hogy filmezze őt le élete utolsó napjaiban, mert rákkal küzd és a gyermeke nem fogja őt látni. Emlékűl készül neki ez a film, de a képsorok egyre furábbá válnak…
Engem nagyon megrémisztett a film, az első és a második része is. Ezen felül érdekesség, hogy a főszereplő maga a rendező és az író is.

5. Amerikai pszichó (2000):

A film egy adaptáció Bret Easton Ellis brutális regényéből. A könyv az egyik legundorítóbb és tényleg az egyik legbrutálisabb mű, annyira részletesen leírja a gyilkosságokat, kínzásokat és azt, hogy mi zajlik egy gyilkos fejében, hogy sokan azt hiszik hogy maga az író is elkövette ezeket. A film ehhez képest semmi, pedig az sem sajnálja a felkavaró és undoritó jeleneteket. De az egyiken mindenképp érdemes átrágni magunkat, mivel a mondanivalója igazán elgondolkodtató. Röviden, ha gazdag vagy bármit megtehetsz, akár embert is ölhetsz, pont magasról tesznek rá. Főleg egy olyan közösségben, akik még azt sem tudják ki Paul Allen.
A film ikonikus, nem csak sok jelenete, de Christian Bale alakítása is, ami még mindig a legjobb a pályafutása során. Pedig majdnem DiCaprio játszotta el, de szerintem így is jól jártunk. A film nyomasztó, nagyon beteg és egyben iszonyat vicces is (már ha valaki érti a fekete humort).

4. A befejezésen gondolkozom (2020):

Charlie Kaufman tavalyi Netflix-szel közösen gyártott filmje eléggé megosztó.
Kezdjük ott, hogy nagyon hosszú a maga 2 és negyed órájával, ezen felül pedig nagyon vontatott és furcsa.
A sztorija annyi, hogy egy srác, be akarja mutatni barátnőjét a szüleinek. De hogy az egész filmben csak beszélgetnek a semmiről, közben pedig mindenki azt várja hogy valami történni fog. Olyan feszültséggel telve ültem a TV-m elött, amire még az is rá tett, hogy nincs benne zene. Leállítottam a filmet és úgy éreztem benne vagyok én is és teljesen az agyamra ment. Az egész annyira szürreális és olyan mintha benne lennék egy rémálomban. Miután megnézed, pedig csak annyit mondasz: Ez most mi volt? Ha utána olvasol, ami ennél a filmnél erősen ajánlott, minden összeáll és nagyon érdekesnek fogod találni a koncepciót. A színészek mellett pedig ne menjünk el szó nélkül, mint például Jesse Plemons, Jessie Buckley, David Thewlis vagy a most is fenomenális Toni Collette, akinek nevetésétől, még a hideg is kiráz.

3. Anyám (2017):

Ez az újabb Darren Aronofsky alkotás az, ami kb. senkinek nem tetszik. Ezen mindig kiakadok, mert ez a film egy igazi mestermű! Nem csak atmoszféra teremtésben (nincs zene, csak a hangokkal és zajokkal játszik végig így nem tudhatod mikor kapsz egy “jumpscaret”). Folyamatos feszültség uralkodik és nem értem, hogy találja ezt bárki is unalmasnak, mikor minden szó, mondat, jelenet egy szimbólumot jelent Isten művében. Jennifer Lawrence maga a Földünk, ahogy a ház is, párja (Javier Bardem) pedig Isten szerepében látható. A betolakodók (Michelle Pfeiffer és Ed Harris) Ádámot és Évát szimbolizálják a többi pedig már csak a mi bibliai tudásunk és értelmezésén áll. A történet egyre szürreálisabb és betegebb lesz és minden egyre több értelmet kap – már ha tudsz allegorikusan gondolkozni – és így képes teljesen felkavarni a gondolatainkat és érzelmeinket.

2. Fehér éjszakák (2019):

Ha pszichológiai horrorok, akkor nem mehetünk el Ari Aster mellett, akit a legcsodálatosabb horror film rendezőnek tartok. Ő nála tapasztaltam először azt, hogy egy horror lehet felkavaró és nem csak ijesztő (de az csak a következő film).
A Fehér éjszakák, mindössze a rendező 2. filmje mégis klasszikusnak számít már most.
A története Svédországban játszódik, a Midsummer fesztivál közepette, ami a svédeknél hagyomány és tényleg létezik. Egy srác elhívja barátait egy közösségbe, ahol ő fel nőtt azért, hogy bemutassa őket. A csoport és hagyományaik egyre betegebbek lesznek és szinte már egy szektává alakulnak. A film úgy képes frászt hozni rád, hogy végig a világosban játszódik és te is simán elhiszed, hogy létezhetnek ilyen közösségek a világban, hiszen szertartásaik érdekes gondolatokat vetnek fel például a halállal kapcsolatban. Florence Pugh már ezért is érdemelt volna egy jelölést, mert alakítása eszméletlen a filmben. A zene (néha már zaj), annyira zavarja a fület, hogy a hideg kiráz. A képi világa pedig kreatív és igényes. Ari Asterhez híven ez a film is felkavaró, mint ijesztő és utána sokáig velünk marad.

1. Örökség (2018):

Ha megkérdezik tőlem, mi volt életem legdurvább horrorja amit láttam, egyértelműen az Örökséget mondom. Amikor a moziban ültem, a filmtől összeszorult a gyomrom annyira nyomasztó volt és alig vártam, hogy kiérjek a teremből. Ezután sokáig nem aludtam és soha többet nem lennék képes megnézni újra ezt, még ha csodálom is az alkotást.
Egy család történetét mutatja be és az örökségét, miután meghal a szeretet nagymama. A főszereplő lány, a legijesztőbb dolog amit életemben láttam, Toni Collette pedig zseniálisan alakít, de ne menjünk el Alex Wolff mellett sem, akit ezután a film óta egy kiváló színésznek tartok. És sajnos egy jelenet miatt az arca rendesen beleégett az agyamba… Ari Aster első filmje a zseniálisabbnál is zseniális, célja hogy a fájdalmat használja ijesztegetésnek és nem a jumpscaret.

címkép: twitter