Film,  Kritika,  Kultúra

Marvelek – kritika

Vannak azok a filmek, amik sajnos már halva születnek. A közelmúltban is volt pár ilyen, a Morbius tökéletes példa erre. A Marveleknél kevés dolgot tudok kiemelni majd pozitívumként és könnyebb lesz a negatív dolgokról írni, de ezekről kicsit később.
A 2019-es Marvel kapitány fogadtatása egyáltalán nem volt túl rózsás, hiszen a film ugyan sikeres volt, de a címszereplőt alakító Brie Larson egy eléggé problémás figura. A színésznő néha lekezelően beszél a riporterekkel, és emiatt sok nézővel sikerült megutáltatnia magát. Két réteg alakult ki a Marvel rajongók között: vannak, akik nem kedvelik emiatt és vannak olyanok, akik ennél elnézőbbek és ezek ellenére is kíváncsiak a munkásságára. A stúdiónál mégis azt gondolták, hogy a színésznő problémát megoldja az, ha egy csapatban dolgozik majd két másik kevésbé ismert karakterrel. Szóval nézzük, kikből is áll a Marvelek.

Van egy Brie Larson által megformált Marvel kapitány. Aztán Ms. Marvel (Iman Vellani), akit a címszereplő nevével ellátott sorozatban láthattak tavaly azok, akik kíváncsiak voltak rá, illetve Rambeau kapitány (Teyonah Parris), akit pedig a 2021-es Wandavision mellékszereplőjeként ismerhettünk meg. Szóval adott három karakter, melyből kettőt a néző lehet nem is ismer, hacsak nincs képben a sorozatokkal és figyeli a Disney+ kínálatában a Marvel munkásságát. Mellettük szerepet kap még Nick Fury (Samuel L. Jackson) is, akit szerintem nem kell külön bemutatni. Szomorú, hogy azt gondoltam, ő lesz a film legszórakoztatóbb eleme, de ezt a posztot még neki sem sikerült betöltenie.

Ejtsünk néhány szót azonban a történetről. Az adott három főszereplő mindegyike valamilyen fénnyel kapcsolatos képességgel rendelkezik és, ha bármelyikük használja a sajátját, akkor bizony helyet cserélnek. Persze közben van egy gonosz, akinek sajátos sötét céljai vannak, és a Marveleknek meg kell állítaniuk őt. Csak az a baj, hogy annyira jelentéktelen ambíciói vannak a nemezisnek, ami kifullad annyiban, hogy Marvel kapitány valamikor régen csinált valamit, amiért ő nagyon utálja és bosszút akar állni. Persze ez az egész megoldható lenne azzal, ha megbeszélnék ketten a dolgokat.
A film közben próbálja adagolni a jól bevált Marvel formulát. Kellő poénok elsütése az akciódús jelenetek és a pörgős bunyók között, de míg máshol ez a recept működik, addig itt hamar kifullad és a poénok egyre bénábbak, néhány párbeszédet meg egyenesen kellemetlen végighallgatni.
Azt is szeretném megemlíteni, hogy a film egy olyan váratlant is meghúz, hogy egy bizonyos pontban átmegy musicalbe. Igen. Erre egy teljes jelenetsort felhúz a film. Sajnos a látványos akciójelenetek is hamar unalmassá válnak és a film kurta játékideje ugyan még a megszokottnál is kevesebb, de ennek ellenére is hosszúnak érződik, pontosan a fentebb említett dolgok miatt.

(kép: menshealth.com)

A rendezői székben egyébként nem más, mint a Nia DaCosta ült, aki a 2021-es Kampókéz feldolgozásáért is felelt. Véleményem szerint amit lehetett, azt megpróbálta kihozni ebből a valamiből és külön plusz pont neki, hogy ennyire rövidre tervezte a játékidőt. Valóságos kínszenvedés lett volna, ha megüti a kettő órát. Gondolkodom, hogy milyen pozitívumot mondhatnék, hiszen ha sablonos lennék, azt mondanám, hogy legalább látványos volt a film, pedig sajnos ezt sem tudom kiemelni. Néhol olyan csúnya a CGI, hogy számomra érthetetlen, mikor a projektre eltapsoltak 220 millió dollárt. Ekkora összegből sem sikerült összehozni a jól megszokott, minőségi látványt.
Szóval, ahogy korábban említettem, könnyebb a film hibáit kibeszélni, mint a jókat, azonban valamit szeretnék kiemelni, amiben erős a film. Ehhez pedig az kell, hogy megvárjátok a stáblistás jelenetet. Erről viszont ennyit. Talán azt mondanám, hogy a film addig jó, míg nem bukik bele a saját poénjaiba és az elcsépelt párbeszédekbe, ami nagyjából az első húsz perc után már hibádzik.

Aki szereti ezeket a karaktereket és tényleg valahogy lát valami szerethetőt ebben a filmben, neki minden irigylésem. A Marvelek szerintem egy olyan alkotás, ami túl drága volt ahhoz, hogy csak streamingen menjen és próbál a stúdió valami pénzt visszanyerni, hogy ne legyen akkora bukás a projekt. Biztos vagyok benne, hogy miután kijövünk a filmről, már másnapra elfelejtjük, hogy mit is láttunk, viszont sajnos az maradandó élmény lesz, hogy pénzt is kiadtunk rá.

címkép: space.com