Film,  Kritika,  Kultúra

Fűrész X – kritika

Tizenkilenc teljes év. Pontosan ennyi idő telt el a legelső Fűrész film óta, amit a legendás James Wan rendezett, és egy szerintem a horrorfilmek rajongói között kultikus filmnek nevezhető alkotást tett le az asztalra. Ezt követően egészen pontosan kilenc másik film is született az évek során, melyek közül ma a tizedik részről lesz szó, amely a jól bevált recept alapján visszatért a gyökerekhez. Meg is kellett hozniuk ezt a döntést a rendezőknek és az íróknak, hiszen valljuk be, akik képben vannak ezzel a szériával kapcsolatban, nagyon jól tudják, hogy a Fűrész filmek mit sem érnek a fondorlatos főszereplő nélkül. Tobin Bell kirakós gyilkos karaktere egy harmadik stádiumú rákban szenvedő beteg, aki különös csapdákkal tanítja móresre a kiválasztottakat. Mivel a karakter a történet szerint már a második rész után meghalt, így a soron következő részekben mind csak különböző flashbackek és videóüzenetek formájában láthatták őt a rajongók. Sajnos ennek megvolt az eredménye, hiszen a franchise színvonala részről részre csökkent, és a 2021-ben bemutatott Spirál: Fűrész hagyatéka tökéletesen megmutatta, hogy Chris Rocknak és Samuel L. Jacksonnak bizony semmi keresnivalója ebben a szériában, de Tobin Bell nélkül vállalhatatlan a dolog. Nem csoda, hogy a rendezők a számozott tizedik részre megtették a film főszereplőjének Kirakós gyilkost, akit eddig antagonistaként láthattunk, itt pedig ő kerül a film protagonista szerepébe.

(kép: bu.edu)

A hosszas felvezetés után szeretnék rátérni arra, hogy milyen is a Fűrész X. Egy szóval jellemezve azt mondanám, hogy zseniális. De mondhatnám azt is, hogy üdítő látni egy olyan Fűrész filmet, amely méltó a nevéhez. Ilyet az első rész óta nem igazán láttunk – kár, hogy ehhez tizenkilenc évnek kellett eltelnie. Remek látni, hogy a sorozat híres-neves csapdái mellett van egy méltányos sztori is, amelyre érdemes figyelnie a nézőnek.
Az előbb említett sztorit nem nyújtanám túl, igazából aki látta az előzetest, már képben is van. A film története valahova az első és második rész eseményei közé sorolható. John Kramer (Tobin Bell) súlyos stádiumú rákkal küzd és keresi erre a gyógyírt. Egy ismerőstől infót kap, hogy Mexikóban van egy magánlabor, ahol jó pénzért ugyan, de csodát tesznek a betegekkel. Több páciensen is segített már ez a gyógyintézet, ennek apropóján felbuzdulva John Kramer el is utazik ide. Ahogy már említettem, az előzetes árulkodó, de a naiv John Kramer hamar átverés áldozata lesz. Bizony, ez az egész létesítmény csak egy pénznyelő, ahol a betegekkel elhitetik a csodát, miközben semmi nem történik velük, de legalább a pénzüktől megfosztják őket. Ezek a tolvajok nem mást, mint a Kirakós gyilkost verték át, így ennek meg is lesz a csúnya következménye. Többet nem mondanék, de nem nehéz kitalálni, hogy a továbbiakban mi minden történik.

(kép: pluggedin.com)

A korábban említett Tobin Bell mellett visszatér még a második részből megismert, eleinte a Kirakós áldozataként, majd később tanítványaként szereplő Amanda (Shawnee Smith), akin szerintem határozottan érezhető volt, hogy nagyon élvezte a forgatást és imádta eljátszani a karakterét. A film egészéhez hozzáadott az, hogy a régi karaktereket viszont láthatjuk a nagyvásznon. Fontosnak tartom még, hogy szót említsek az itthon X kategóriás besorolásról is. Teljes mértékben érthető. Minden korábbi rész büszkélkedhet gyomorforgató jelenetekkel és csavarosabbnál csavarosabb csapdákkal, igazából ezek az egész széria védjegyei. Ezek a kreatív megoldások itt sem maradtak ki, tehát brutalitásból ezúttal sincsen hiány. Néha én is éreztem, hogy van, ami már nekem is sok. Ezek a furfangos csapdák itt a megszokottnál okosabban lettek megoldva, hiszen az áldozatok orvosok és ezek a csapdák mind-mind orvosi eszközökkel kapcsolatosak. Tehát felbukkan itt vágásra használt orvosi kötél, agyműtétekhez használt koponyavágó.
Ahogy korábban már említettem, a film a széria úgymond főgonoszából próbál csinálni egy olyan főhőst, amely a rajongók számára egy szerethető karakterré válik, hiszen igyekeznek bemutatni az érző oldalát is. Eddig John Kramert úgy ismertük, aki egy teljes szociopata és a csapdái révén próbálja megváltani az áldozatokat, akik a csapdákat (amiket igazából játéknak neveznek a filmben) sikeresen teljesítve egy új gondolkodásmóddal térnek vissza a való életbe. Kicsit értelmetlen gondolkodás az, ha megcsonkítod magad egy játék során és ezzel minden korábbi bűneidet jóvá teszed. Viszont kanyarodjunk vissza a szerethető John Kramerre. A filmben szerepet kap egy ázsiai kisfiú is, akivel John közelebbi kapcsolatba kerül és szinte a fiaként tekint rá, továbbá Amandát is már-már a lányaként kezeli. Nem lehet rossz ember az, aki érző lélek és szeretteiként kezeli azokat, akikben megbízik, igaz? Emellett az átverést követően az egész filmben azt érezhetjük, hogy sajnáljuk őt és szinte élvezzük azt, amit a rablóival tesz.

(kép: bloody-disgusting.com)

Ahogy fentebb említettem, a film szerintem zseniális. Ezt még annak ellenére is ki merem mondani, hogy bizony vannak hibái és a történet is vérzik néhány helyen, azonban egy Fűrész filmről van szó, ami azért nem egy Da Vinci-kód. Persze érződik, hogy egy kicsit a végére már elfárad és az ötletes csapdák sem olyan gyomorfogatóak, illetve a jól megszokott film végi nagy csavar is kiszámítható, a stáblistás jelenet pedig igazából csak egy kis nosztalgikus hangulatot ad a törzsgyökeres rajongóknak. Mindezek mellett azt mondom, hogy egy hiánypótló darab és azok, akik teljesen elveszítették már a bizalmukat ebben a szériában, azok szerintem ezután a film után újra esélyt adnak majd.

címkép: hu.ihorror.com