Henry Sugar csodálatos élete és a többi – kritika

Wes Anderson minden képkockája annyira különleges, hogy senki mással össze nem keverhető. A pasztell színek, a tökéletes beállítások, a különös humora és a híres színészgárdájának egyvelege adja a rendező a varázsát.
Általában biztonsági játékot játszik. Ha láttad az egyik filmjét, akkor szinte az összeset. A stílusát ritkán változtatja, ahogy a történetmesélést is, de ebben most kicsit más ez a négy kisfilm, amit Anderson a Netflix kínálatára szánt. Ehhez Roald Dahl történeteit vette alapul – már A fantasztikus Róka úr is az ő tollából íródott.

A Henry Sugar csodálatos élete a leghosszabb a maga 37 percével, míg A hattyú,a Méreg és A patkányfogó mind 17 percesek.

Nem véletlen esik a választás Roald Dahl történeteire, hiszen a rendezővel a stílusuk nagyon hasonló. A látásmódja szürreális, és ezt meg is csavarta és kipróbált valamit, amit eddig még soha.
Összekeveri a stílusokat: a film, a színház és a könyvek különös fúziója lesz belőle. Úgy nyúl az adaptáció fogalmához, hogy nem csak egy Wes Andersonos színházas történetmesélésbe viszi a karaktereket, hanem azok mintha egy könyv szövegét olvasnák fel. Ez a rendezőnek iszonyatosan jól áll. Olyan, mintha a film csak egy illusztráció lenne a könyvhöz. Fura szavakkal élve, nem csak a könyvet filmesíti, hanem picit a filmet is “könyvesíti”. A karakterek dialógusban beszélnek, a legtöbb cselekményt pedig a képzeletünkre bízza, ami elég bizarr egy filmnél, aminek pont az a célja, hogy láttassa velünk a szöveget. Ebben lesznek zseniálisak az új kisfilmjei, ez adja meg az egyediségét. Persze, hasonlóak az építőelemek, de mégis meglepetést tud okozni.

A rendező ismert arról, hogy a megszokott A kategóriás színészgárdájával dolgozik együtt. A mostani film sem kivétel ez alól, hiszen Ralph Fiennes, Dev Patel, Ben Kingsley és Rupert Friend is visszatér egy újabb Anderson filmre, míg Benedict Cumberbatch először dolgozik a rendezővel. Nem tudok kiemelni senkit, hiszen mindenki brillírozik a sok-sok apró szerepben.

A kisfilmek elsőre elég töménynek tűnhetnek, hiszen olyan, mintha egy sokat beszélő ember közölné velünk a mondandóját megállás nélkül 17 vagy 37 percen keresztül. Ebből a szempontból higgyétek el, elég a rövid játékidő.

címkép: edition.cnn.com