Kritika,  Kultúra,  Sorozat

Eufória – kritika

Az HBO egyik legnépszerűbb sorozata a 2019-ben induló Eufória, amit a rendező – Sam Levinson tinédzserkori drogproblémái ihlette. Félre értés ne essék, ez nem egy önéletrajzi alkotás, inkább egy tinédzser dráma, ami nem csak fiataloknak szól. Főleg, hogy a besorolása erősen súrolja a 18+-os karikát. Ez részben köszönhető a rengeteg meztelenkedésnek, erőszaknak, drog és egyéb függőségi szerek használatának és még sorolhatnám. Nyíltan képes beszélni bármilyen problémáról, ami egy fiatalt érinthet, egészen a saját identitás kereséstől, a toxikus kapcsolatokon át.
Minden karakternek (amit mindig egy-egy rész külön-külön dolgoz fel) meg van a saját élete és problémája, amire csak akkor döbbenünk rá, mikor megértjük az adott szereplő gyerekkorát, fájdalmait, vívódásait és társadalmi helyzetét. Ebből a szempontból nagyon hasonlít a 2007-es angol kult. sorozathoz, a Skinshez, hiszen ez volt az első sorozat, ami nyíltan beszélt a tinédzserek lelki problémáiról, és szintén minden rész, egy-egy szereplő szemszögéből mesélt.

kép: digitalspy.com

A fő karakter és egyben a narrátor – Rue (Zendaya), aki bipoláris zavarral küzd, majd apja halála után elkezdi a drogok használatát is. Zendaya alakítása nem véletlen ért Emmy díjat, és a rendező Sam Levinson mára már Disney sztárból A-kategóriás színészt teremtett. A legmeghökkentőbb, hogy a színésznő soha nem használt tudatmódosító szert, mégis rengeteg függő vallja azt, hogy Zendaya alakításának minden apró részlete stimmel. A sorozat nem csak Zendayát, de rajta kívül rengeteg tehetséges színészt fedezett fel, mint például Sydney Sweeneyt, a szinte mindenki kedvencét Alexa Demiet, a nyíltan magát transzexuálisnak való Hunter Schafert, vagy a Csókfülkék sztárja Jacob Elordit.
A sorozatnak magyar vonatkozása is van Rév Marcell személyében, aki véleményem szerint Hollywood egyik legkiválóbb operatőre jelenleg. Eszméletlen, ahogy különböző érzéseket, teljesen művészi gondolkodással fejez ki: fényekkel, különböző kompozíciókkal és színekkel. Szinte minden jelenete egy műalkotás.

kép: teenvogue.com

A sorozatot leginkább a fiatalok kapták fel, mivel képesek azonosulni a karakterekkel, illetve különleges hangulattal rendelkezik, amit Labrinth dallamai és a sorozat lilás kék színei (ez a második évadra barna lesz) okoznak. Egyenlő, minden meg van benne ahhoz, hogy sikeres legyen. Labrinth dalai mellett a második évadra a soundtrack inkább régi klasszikusokkal bővül, és Dominik Fike érzelmes vallomásával (az énekes egy új karakter, aki belezavar Rue és Jules kapcsolatába). A rendező a második évadra még több drámát, és társadalmi problémát von bele a történetbe, ami a végén fog óriásit robbanni egy iskola színdarabban, ahol Rév Marcell igazán kiélhette kreativitását, a „jelenet a jelenetben” képek miatt, és azért, hogyan oldja meg, hogy filmet nézve is olyan legyen, mintha egy színházban ülnénk.

Az tény, hogy nem egy egyszerű darab, de mindenképp érdemes egyszer átrágni magunkat rajta. Elgondolkoztató, és mindenképp rá lehet kattanni. Eufória hivatalosan is bejelentette a 3.évadát, hogy újra végig sodródjunk a fiatalok érzelmi hullámvasútján.

címkép: shophu.shtshg.hu