Film,  Kritika,  Kultúra

Rémálmaid otthona – kritka

A Rémámaid otthona, ahogy kijött Netflixre egyből a top 10-es listára rágta fel magát. Az első dolog amit egyből észrevettem, hogy újra Ashley Greenet látom a főszerepben és egyből kitört rajtam a régi Alkonyat fangirl-ség. Fura, mert a Twilighton kívül nem is láttam más szerepben, így hát kíváncsian vártam mit és hogyan fog alakítani. A férfi főszereplő, pedig Shawn Ashmore, akinek az X-Meneken kívűl nincs sok igényes film a filmográfiájában.
Na de nézzük, miért is kapták fel ennyire ezt a filmet.

A sztori igaz történeten alapul, amit Jerry Rice és Janice Ruhter az ABC News-nak mesélt el 2011-ben. Állításuk szerint, miután beköltöztek álmaik házába, elöntötték őket a magazinok és pár hátborzongató üzenet, amit egy idegen küldött nekik. A filmünknek pedig ez adta az alapot, erre pedig rájön pár szellem és pár érdekes fordulat is.

A színészi játékkal nekem kimondottan nem volt problémám, bár nyilván ne várjunk Jack Nicholson szintű alakításokat, de ebben a filmben nem is szükséges.

A filmben semmi nem az, mint aminek hisszük.
(kép: Vidhome)

A film tetszett még ha sokszor idegesítő volt, hogy senki nem ont lámpát és azért hogy megint egy halálra rendezett házas horrorhoz nyúltak, de egész igényes kivitelezés és sok csattanó miatt, azt kell hogy mondjam nem csalódtam, még ha a film egyszer nézhetős is. Én csak ajánlani tudom.

címkép: gizmostory.com