Kaliforniai álom – kritika

A Kaliforniai álom egy 2016-ban bemutatott filmmusical, ami végre nem a Broadway repertoárjából csemegézett, és egy teljesen új történetet hozott nekünk két álmodozó fiatalról, akik Hollywoodban keresik útjukat. Anno a legnagyobb hypeot kapta, de vajon jogosan nyerte el a 6 Oscart?

A film két főszereplője Emma Stone -, aki mostanában egyre többször vállal el komoly és Oscar esélyes szerepeket, ezzel bizonyítva remek színészi tehetségét-a másik pedig Ryan Gosling, aki nem tartozik kedvenc színészeim közé és ebben a filmben sem sikerült meggyőznie engem az ellenkezőjéről. A film már az említett útkeresésről szól: egy feltörekvő színész lány és egy jazz zenész szerelméről, akik szinte lelkitársként segítik egymást a sikerig. SPOILER: Végül nem egymás mellett kötnek ki, hiszen számukra fontosabb volt a karrier és lehet, hogy mindig összehozta őket az élet, a fő célja nem a szerelem volt. Bár a végén azt is láthatjuk 7 percen keresztül mi lehetett volna ha…
A film képi világa varázslatos és a magával ragadja a nézőt. Sokszor már túl giccses is, de ezt ráfoghatjuk arra, hogy ez egy musical, és hogy rengetegszer visszautal a régi filmekre (Ének az esőben, Egy amerikai Párizsban vagy a Zenevonat). A két dallam, ami végig kiséri a művet vagy énekelve, vagy zongorázva, egy megmagyarázhatatlan atmoszférát teremt.

Számomra a film kétszeri nézésre sem tetszett annyira, hiába a régi Hollywoodra való sok utalás, a karakterek unalmasak és a története is a közepére ellaposodik. Szerintem ennél ezer és ezer jobb film van, ami méltóbban érdemelne 6 Oscart és 237 díjat.

címkép: ohreally.fr